A KAP pályázattal kapcsolatos cikksorozatunk előző részében részében egy rövid kitekintést tettünk az energiapiaci változásokra, jelen cikkben egy esettanulmányon keresztül mutatjuk be egy KAP pályázatos fogyasztó optimális napelem és energiatároló méretének meghatározását. 

Esettanulmányok az agrár szektorból

Állattartó telepek ellátása megújuló energiával 70%-os állami támogatással - Esettanulmányok a mezőgazdaság és a feldolgozóipar világából.

A KAP (Kiemelt Agrár Politika) pályázatok keretében 70%-os vissza nem térítendő támogatás igényelhető napelemes és energiatárolós beruházásokra ennek köszönhetően fokozott érdeklődés mutatkozik állattartó telepek és mezőgazdasági feldolgozóipari cégek részéről napenergiás és energiatárolós rendszerek iránt.

Az elmúlt hónapokban sok mezőgazdasági fogyasztó villamos energia fogyasztását elemeztük, és végeztünk számukra optimalizációt az optimális rendszerméret meghatározása érdekében, jelen cikk keretében ezekből a tapasztalatokból osztok meg, kiegészítve egy rövid kitekintéssel az energia árának alakulásáról.

Négy ilyen projekt eredményét, a levont következtetéseket foglaltam össze, egy éves ~6000 MWh fogyasztású hűtőház, ~570 MWh fogyasztású pékség, ~ 800 MWh fogyasztású tehéntartó telep és egy ~2800 MWh fogyasztású csibekeltető lényeges számait, azonban előtte tegyünk egy kis kitekintést az energia árának alakulására, az energiapiaci trendekre. 

4. Csibekeltető - 2800 MWh éves fogyasztással

Jelen csibekeltető esetében egy 499 kW-os napelem rendszer beruházását korábban megkezdték, hiszen építési engedély ekkora méretű erőmű építéséhez nem szükséges, de tervezik a jövőbeli bővítést, az optimalizációt annak érdekében végeztük el, hogy tisztán lássuk, mekkora rendszer telepítése lenne optimális. 

Az éves fogyasztási görbe alapján azt látjuk, hogy a nyári időszakban az éjszakai energiafogyasztás 50%-kal magasabb a téli energiafogyasztáshoz képest, a nyári időszakban a 18:00-6:00 közötti időszakban átlagosan 4125 kWh energiafogyasztás történik.

Órás bontásban az éves energia fogyasztás alakulását a 13. ábrán látjuk. 

A fogyasztás megemelkedik 6-14 óra időszakban, de a délutáni-esti időszak energia fogyasztása is jelentősnek mondható.

Az optimalizációt 70 Ft/kWh fix áras és HUPX DAM alapú szerződéssel is lefuttattuk első körben támogatás nélkül. A beruházó első körben csak napelem rendszerben gondolkodott, ezért a szoftverben a tároló betervezését korlátoztuk, így fix 70 Ft/kWh energia árral 1636 kWp napelemet tervezett be a rendszer, míg HUPX DAM alapú energia árral 1263 kWp méret adódott. Érdekességképp lefuttattuk az optimalizációkat tárolóval is, így 70 Ft/kWh ár mellett 2830 kWp napelem és 3558 kWh tároló lett az eredmény, hasonlóan a tehenészethez a 70 Ft/kWh ár mellett gazdaságilag érdemes az éjjel elfogyasztott energia nagy részét akkumulátorban eltárolni, és helyben napelemmel előállítani, mintsem a hálózatból vételezni. HUPX DAM ár esetén kisebb rendszerméret adódik a kedvezőbb energiaáraknak köszönhetően – az eredmény 1654 kWp napelem és 1460 kWh tároló.  

Az optimalizációk alapján javasolt konfiguráció a bekerülési költségek optimalizálása érdekében 1290 kWh tároló méretet tartalmaz (6x215 kWh tároló, 2x180 kW teljesítményű konverterrel), az 5-ös és a 6-os verzióban ezen konfigurációk gazdaságossági számítását végeztük el.

A csibekeltető esetében a következő következtetéseket vontam le:

• A megtérülési időt minimális mértékben 0.13 évvel növeli a tárolóra történő beruházás az önmagában napelemes beruházáshoz viszonyítva (1-es verzió 1.2 év megtérülési idő – a hasonló 6-os verzió 1.4 év), azonban a tárolós konfiguráció éves szinten 55 000 EUR (22 m Ft) többlet energia megtakarítást eredményez, ezzel a vizsgált időszakra tekintve ~500 000 EUR-al csökkenti az energia költségeket a tisztán napelemes rendszerhez viszonyítva.
• A támogatással a csibekeltető esetében 1,4 év megtérülési idővel telepíthető az energiatároló és napelem rendszer kombinációja.

Évek óta végzünk optimalizációkat, örömmel látjuk, hogy az idei évvel elérkeztünk abba az időszakba, amikor a csökkenő beruházási költségeknek köszönhetően gazdaságilag megtérül a tároló telepítése a napelem rendszerek mellé. Így a napelem rendszerrel elérhető ~25%-os helyben történő energiaellátást 40-50%-ra tudjuk növelni, még egy lépést tudunk tenni az energiafüggetlenség felé.

Aggregátorokkal történt egyeztetések alapján a napelem rendszer tárolóval történő kiegészítése kedvezőbb aggregátori szerződéseket fog eredményezni, ami a gyakorlatban a jelen cikkben figyelembe vett helyben napelemmel előállított energia eltárolása mellett többlet bevételt fog generálni a megvalósító számára, egy következő cikkünkben az aggregátorok által a tárolós rendszerekre kínált többletbevétel lehetőségeivel fogunk foglalkozni. 

Szerző: 2024.09.25 - Molnár Gábor Miklós, Bomo Energy Kft.

Tekintsd meg az ebben a témában készített rövid videónkat: