A KAP pályázattal kapcsolatos cikksorozatunk előző részében részében egy rövid kitekintést tettünk az energiapiaci változásokra, jelen cikkben egy esettanulmányon keresztül mutatjuk be egy KAP pályázatos fogyasztó optimális napelem és energiatároló méretének meghatározását. 

Esettanulmányok az agrár szektorból

Állattartó telepek ellátása megújuló energiával 70%-os állami támogatással - Esettanulmányok a mezőgazdaság és a feldolgozóipar világából.

A KAP (Kiemelt Agrár Politika) pályázatok keretében 70%-os vissza nem térítendő támogatás igényelhető napelemes és energiatárolós beruházásokra ennek köszönhetően fokozott érdeklődés mutatkozik állattartó telepek és mezőgazdasági feldolgozóipari cégek részéről napenergiás és energiatárolós rendszerek iránt.

Annak érdekében, hogy az optimális rendszer méretet megtaláljuk szoftveres számítást kell végeznünk. A szoftverebe táplált bekerülési költség egységárak, energia árak, pénzügyi paraméterek és a 15 perces fogyasztási görbe gazdaságossági optimumát a számítógép kalkulálja, megvizsgálja, hogy mely hardware összetétel esetén lesz a projekt időtartama alatt a lehető legmagasabb a projekt által termelt bevétel és a beruházási összeg kamattal növelt értékének különbsége, nevén nevezve a nettó jelenérték.

Nagyon szívesen belemennék a szoftver működésének részleteibe, mert szerintem az amerikai fejlesztő csapat nagyon komoly értéket tett le az asztalra, de szeretnék az eredmények összefoglalására fókuszálni, így amennyiben többen jelzitek, hogy érdekelnének a részletek abban az esetben egy újabb cikk keretében kifejtem majd a működését. 

1. Az éjszakai fogyasztó – a pékség

Amikor a kollégák jelezték, hogy egy pékséget vizsgáljunk meg azonnal mondtam, hogy az eredmény várhatóan az lesz, hogy nem érdemes napelem rendszert telepíteni, hiszen a pékség csak akkor nem fogyaszt energiát, amikor a nap süt, így a napelem használata nem tűnik jó ötletnek. Különösen kíváncsi voltam, hogy mi lesz a számítás eredménye. Éves szinten a fogyasztási görbe egész egyenletesnek mondható: 

A 6-es ábrán látható, hogy a maximális terhelés órás átlaga 220 kW körül alakul, a csúcsok 200 kW-os értéket érnek el jellemzően. Mielőtt a szoftveres részre térnénk rá, tovább elemezzük az adatokat az órás átlagos teljesítményfelvétel vizsgálatával, arra jutunk, hogy 14:00-tól emelkedik a fogyasztás, 22:00-ig a legmagasabb az átlagos fogyasztás, majd az éjszakában elkezd csökkenni, a minimumát a déli órákban éri el, így a jellemző napelemes termeléssel nincs összhangban a fogyasztás. 

Ahogy említettük a gazdaságossági számításnak fontos paramétere az energia beszerzési ára, jelen pékség fix áron szerződött, 108,99 Ft/kWh energia árral, erre rakódik rá a rendszerhasználati díj, és a prémium díja, így 14,32 Ft/kWh és a számítás elvégzésekor 8 Ft/kWh KÁT+Prémium díj adódott hozzá, összesen 131,31 Ft/kWh. Az optimális rendszerméret megtalálása érdekében az optimalizációt állami támogatás nélkül futtattuk, így kerestük azt a rendszerméretet, ami 15 év alatt várhatóan a legnagyobb értéket fogja előállítani. Döbbenetesen nagy rendszerméretet eredményezett a számítás, 803 kWp napelem, és 1615 kWh tároló kapacitással lehet a legtöbb bevételt generálni 15 év alatt (2,18 m EUR). A pékségnél a telepíthető napelem kapacitás 100 kWp-re korlátozott, így a következő lépésben a szoftver számára korlátoztuk a napelem méretet 100 kWp-re, így kerestük az optimális tároló méretet, ami 230 kWh-ra redukálódott, a bevétel (430 e EUR)-ra csökkent, ha belevesszük a támogatást, akkor a megtérülési idő 1.5 év. A 108,99 Ft/kWh szerződött energiaár magasnak mondható, jelen körülmények között 70 Ft/kWh beszerzési ár reálisabb, így 70 Ft/kWh árra is kerestük az optimális rendszer méretet (érdekességképp, hiszen a napelemes rendszer maximum 100 kWp lehet), úgy 594 kWp napelem és 1228 kWh tároló kapacitás adódott (bevétel 15 év alatt 1,24 m EUR), ami ahhoz viszonyítva, hogy az átlagos energia igény 18:00-6:00 időszakban 1026 kWh azt feltételezi, hogy a 70 Ft/kWh energia ár mellett még állami támogatás nélkül is úgy járunk legjobban anyagilag, ha a saját magunk által megtermelt energiát eltároljuk éjszakára, és azt fogyasztjuk el a hálózati vételezés helyett. Ezt követően meghatároztuk, hogy jelen esetben milyen eszközök lennének az ideálisak, melyek leginkább megközelítik az optimalizáció eredményét (2 db 50 kW-os hibrid inverter + 1 db 200 kWh tároló), és ezen konfigurációval végeztünk számításokat tárolóval, illetve tároló nélkül, 70 Ft/kWh energia árral és az elmúlt 1 év HUPX DAM értékeivel, az eredmények rövidített kivonata a 2. táblázatban láthatóak.

Az optimalizáció eredményeként a következő következtetéseket vontam le:

• Még éjszakai fogyasztó esetében is megtérülő egy napelemes beruházás tárolóval kombinálva a jelen energiaárak és eszköz bekerülési költségek mellett.
• A 108 Ft/kWh energia ár esetén a józan paraszti ésszel túlméretezettnek tűnő 800 kWp/1600 kWh-s rendszer is nagyon jó pénzügyi számokat eredményez, az túlnyomóan éjszakai fogyasztás ellenére ezzel a rendszerrel biztosítható a fogyasztás 77%-ának helyben történő előállítása éves szinten.
• Az energia árát 70 Ft/kWh-ra csökkentve sem csökken drasztikusan az ajánlott rendszer mérete, továbbra is 600 kWp/1200 kWh.
• Amennyiben csak napelem rendszerrel számolunk, akkor a HUPX DAM alapú vásárlás esetén mindössze 112 e EUR bevételt tudunk generálni, míg tárolóval kombinálva 281 e EUR bevétel keletkezik, hiszen a tárolóból az energiát akkor tudjuk kivenni, amikor az energia ára a legmagasabb (esti órákban), míg a napelem akkor termel, amikor az energia ára jellemzően alacsonyabb (napsütéses órákban), így nem csak a nettó jelenérték magasabb tárolóval, hanem a magasabb beruházási költség ellenére a megtérülési idő is rövidül.

Szerző: 2024.09.25 - Molnár Gábor Miklós, Bomo Energy Kft.

Cikksorozatunk következő része : Az ideális fogyasztó - A hűtőház

Tekintsd meg az ebben a témában készített rövid videónkat: